ÚJ KIADÁS!

A könyvet Beru Khjence Rinpocse (Beru Khyentse Rinpoche) látta el magyarázatával.

„A tudat problémája minden korszakban foglalkoztatta az emberiséget. Mi a tudat és hogyan működik? Ezeket a kérdéseket tették fel újra és újra. A tudat tükör módjára, képes arra, hogy bármilyen jelenség képzetét hordozza, és tudatosítsa, ám amikor a tükör után kutatsz, nem találod, mintha teljesen áttetsző lenne.”
– részlet a könyvből

Ki 9. Karmapa?

A kilencedik Karmapa, Wangchuk Dorje (1556-1603) a kelet-tibeti Treshod régióban született. Azt mondják, hogy születésekorm felült és kijelentette: „Én vagyok a Karmapa!”. Nem meglepő, hogy ez elég sok beszédet váltott ki a környéken, ami eljutott Kyamo Nangso Chokyong Tashi fülébe, aki 8. Karmapa Mikjo Dordzse tanítványa volt, és akinek mestere azt mondta, hogy következő inkarnációjában ismét őt fogja szolgálni.

Elment meglátogatni a gyermeket, és kolostorba vitte.  Kyamo Lhundrub Tse kolostorába. Végül 5. Samarpa, Samar Koncsog Jenlag és Szitu Csötyi Gocsa hallott a különleges gyermekről, és megállapították, hogy ő valóban a Karmapa. Hatéves korában Vangcsuk Dordzsét Shamar Rinpocse trónra ültette.

Megkapta a menedék- és bódhiszattvafogadalmakat, az Amitájus felhatalmazását, valamint sok más szöveges átadást és tanítást is. Shamarpa továbbra is tanította az ifjú Karmapát, és szöveges átadásokat adott neki a Tripitaka és bizonyos Kagyüpa szövegekből. Miközben Khamból Közép-Tibetbe utazott, átfogó képzésben és a teljes Kagyü átadásban részesült.

A közép-tibeti Tsurphuban foglalta el fő székhelyét, ahol intenzív meditációs elvonulással töltött időt, és fontos szövegeket írt a Mahamudra gyakorlatához, amelyeket ma is használnak. Tanításában Vangcsuk Dordzse a 8. Karmapa szövegeit hangsúlyozta. Létrehozott egy elvonulási központot, ahol a 3. Karmapa meditált, visszautasított egy Kínába szóló meghívást, de elfogadta Hortu király Külső-Mongóliába szóló meghívását.

Tibetben messzire utazott, gyakran lépett fel döntőbíróként helyi vitákban, és lépéseket tett az emberek életkörülményeinek javítására; ennek eredményeként Tibet világi vezetőjeként és nagy vallási vezetőként is tekintettek rá.

Mi a Mahámudrá?

Mahāmudrā (szanszkrit: महामुद्रा, tibeti: ཕྱག་ཆེན་, Wylie: phyag chen) szó szerint „nagy pecsétet” vagy „nagy lenyomatot” jelent, és arra utal, hogy „minden jelenségre elkerülhetetlenül rányomja bélyegét a bölcsesség és az üresség elválaszthatatlan ténye”.

Az elnevezés egy olyan tanításgyűjteményre is utal, amely a tibeti buddhizmus Szarma iskoláinak összes gyakorlatának csúcspontját képviseli, akik úgy vélik, hogy ez az összes szent szövegük kvintesszenciális üzenete. A mudra rész azt jelöli, hogy az gyakorló valóságtapasztalatában minden jelenség élénken jelenik meg, a maha rész pedig arra utal, hogy az túl van a fogalmakon, képzeleten és kivetítésen. A Mahāmudrā gyakorlata a „Sahadzsajóga” vagy „Társjóga” nevű tanításként is ismert. A tibeti buddhizmusban, különösen a Kagyü iskolában, ezt néha egy másik buddhista járműnek (jána), a „Sahadzsajána”-nak (tibetiül: lhen chig kye pa) tekintik, amelyet az önfelszabadítás járművének is neveznek.

További információkért görgess lejjebb!